Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül.(L)
2011. augusztus 5., péntek
Az idő halad,vele együtt én is.Az érzelmek múlnak,feledek,de mégis.Bevillan egy kép ahol futunk a réten,kézen fogva,csendesen,szépen.Öröknek látszik,de a kép hirtelen elillan.A szívem darabokban,de túlélem,megmondtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése